Tréfás felvonulás

    Vázlat, eredeti mesekazettán megvan egy rokonomnál, majd az alapján átírom.

(Aranyszínű négylevelű lóhere)


     Juliska vidáman dalolgatott a virágos réten, és egyszer csak észrevett egy aranyszínű négylevelű lóherét, ahogy kókadt szegényke a sok fűszál között, mert a többiek elszívták előle a fényt. Lehajolt, gyöngéden szétválasztotta a fűszálakat. Ekkor a négylevelű lóhere megszólalt:
- Köszönöm, Juliskám, hogy megmentetted az életemet. Ezért a tettedért négy
kívánságod teljesítem. De jól gondold meg, mit kérsz!
Juliska egyből azt kérte, hogy többé ne kelljen iskolába mennie. S csodák csodájára aznap már senki sem küldte iskolába. Aztán azt kérte, hogy az övéi legyenek a világ legcsodálatosabb ruhái. És abban a pillanatban a szekrénye megtelt a világ legszebb ruha-költeményeivel. Le is szaladt gyorsan az utcára, hogy mindenki megcsodálhassa. Harmadszorra azt kívánta, hogy ahányszor az utcára megy, annyi fagylaltot ehessen, amennyit meg bír enni. S már nyúltak is felé a kezek nagy adag fagylaltokkal. Estére meg is fájdult a torka. Belázasodott, fogai vacogtak, rázta a hideg.
Azt álmodta, hogy az iskolában ül a többi gyerekkel, és örül annak, hogy velük lehet.
Csöngettek. Az osztálytársai hozták neki a házi feladatot. Juliska könnyes szemmel mondta:
- Meg akarok gyógyulni és iskolába menni! Már a csodákban is csalódni kell?
       És zakatoltak benne a gondolatok, mint egy hajdanjárt malom, mely őrölte egyre a lelkét. 

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat