Vázlat, eredeti mesekazettán megvan egy rokonomnál, majd az alapján átírom.

 

     Semmi sem lehet olyan fehér, mint a Karácsony este. Ilyenkor még a jégszívek is olvadoznak, beengedve a szeretet-fénynek egy-két fényszikráját. A Jégtündér uralkodik a fehérség fölött, be-beles a tisztára fényezett ablakokon.
Egyszer csak a durcás Brigit pillantja meg, ahogy a fenyőfa alatt akaratosan földhöz vágja a Barbie babát, mert nem tetszik neki a haja színe és összegyűri a képeskönyvet, felborítja a babaházat. Apja és anyja fáradtan összenéznek: mivel ronthatták el ennyire gyermeküket, mit tegyenek?
Egyszer csak kutyavonítást hallanak az udvarról. Kisietnek és a kerítés sarkába húzódva találnak egy kislányt.
- Hát te, hogy kerülsz ide ebben a hidegben és mi a neved?
- Anna a nevem, Annácska. A temetőből jöttem, szüleimnek a sírjára fénylő hóból csokrot készítettem. Meghaltak mindketten a nélkülözésben. Nekem adták az utolsó falatot, talán azért van, hogy még itt vagyok. De már nem bírom tovább egyedül, talán jobb lesz, ha én is meghalok.
- Tudod mit Annácska! Ezentúl mi leszünk a te szüleid és Brigink a te testvéred.
Bevezetik a házba, bemutatják egymásnak a két gyermeket. Brigi felkiált:
- Egy testvérke! Az élet legnagyszerűbb ajándéka!
Aztán közösen megfésülik a hajas babát, a könyvek lapjait kisimítják. Együtt szenderülnek álomra ezután, testvérekként repülnek Mese-ország birodalmába.

 

Oldal: A Karácsony ajándéka
Tréfás felvonulás - © 2008 - 2024 - gyermekeknek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat